Nagyon szerethetik őt, ha még erre is képesek voltak!

Mindig jó, ha támogatnak a barátaid életed nagy céljaiban. A floridai születésű Kevan Chandler számára ez hatványozottan igaz. Kevin az izomsorvadás következtében sajnos nem tudja a végtagjait használni, felfedezői vágya viszont sosem hagyta el. Állapota ellenére minden áldott nap úgy kelt fel, hogy hatalmas tervet dédelgetett.

 

Te voltál már úgy, hogy egy sor akadályt kellett leküzdened azért, hogy elérd a régóta áhított célodat? Mindenki tudja, hogy kellő kitartással és erőfeszítéssel bárki bármit elérhet az életben. Amit valaki egyszer már elért, azt bárki más is utána tudja csinálni. Útközben azonban rettentő erőfeszítésbe kerül minden energiát egy irányba összpontosítani és a nehéz pillanatokban is pozitívnak maradni.

Kevan is valahogy így volt vele. Mozgáskorlátozottként él Floridában, mivel az izomsorvadás egy súlyos fajtájától szenved és nem tud járni. Mindezek ellenére Kevan azt tervezgette, hogy hátizsákos turistaként bejárja Európát! Mégis, hogyan tudná ezt a nagy álmát valóra váltani?

Természetesen a barátai, Tom, Philip és Benjamin segítségével!

Ezek a kivételes fiatalok Kevant egy speciális hordozószékben vitték körbe magukkal Európába. Lucas Thompson pedig, aki szintén Kevan közeli barátja, elhatározta, hogy az útról dokumentumfilmet forgat.

Minderről a srácok egy honlapon vezettek, „Visszük Kevant” (We carry Kevan) névvel, hogy Kevan családja és ismerősei naprakészen tudják követni az eseményeket. A weboldalon részletezik az utazás eseményeit és bemutatják a helyszíneket is, például Kensingtont, ami azért Kevan kedvenc helye, mert egyik példaképe, Sir J. M. Barrie ott alkotta meg a Pán Pétert.

Meglepő módon ez nem az első alkalom volt, hogy a barátok a nyakukba kapták Kevant. Minden akkor kezdődött, amikor Kevan velük szeretett volna tartani egy barlangi túrára. A fiatalok addig ügyeskedtek, mígnem egy hátizsák és néhány függőágy anyagának felhasználásával megtervezték a Kevan hordozásához ideális szerkezetet.

„Hideg volt, nyirkos és kellemetlen, de ugyanakkor lenyűgöző, ahogy azt vártam. Az engem szállító urak miatt sokkal magasabbról nézelődhettem, mint amit megszoktam, de mindez nagyon szórakoztatott”, mesélte Kevan a CBS hírtelevízió vele készült riportjában.

Kevan azt szeretné, ha a története példa és inspiráció lehetne a hozzá hasonlóknak. „Így vagy úgy, de mindannyian sérültek vagyunk és mindannyiunknak van olyan terhe, amit más ember cipel. Az egyetlen mód, ahogyan ez történhet, az egymás kölcsönös segítése, ezért saját magunkat is fel kell, hogy áldozzuk”, mondja.

Forrás: paraloscuriosos.com

 

Neked vannak olyan barátaid, akik ezt megtennék érted? Oszd meg velük is ezt a történetet!

 


► KÉRJÜK ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL ÉS MEGOSZTÁSSAL! KÖSZÖNJÜK!