Mindannyian járunk gyorséttermekbe, annak ellenére, hogy igyekszünk ezt letagadni. Minden tagadásunk ellenére az ilyen éttermek bevétele évről évre növekszik. Indok persze mindig van, hogy épp mi miatt térünk be oda. Ráfogjuk a gyerekre vagy arra, hogy túl fáradtak vagyunk vacsorát készíteni, így megvesszük a hamburgert, a sült krumplit és társait.
Az ételek íze majdnem teljesen ugyanolyan
Neked feltűnt már, hogy a gyorséttermek ételei majdnem mind ugyanolyan ízűek? Természetesen ez egyáltalán nem véletlen, ugyanis külön szakértői csoportok állítják össze az ételeket, hiszen ők pontosan tudják, hogy az embereknek mire van igénye és mit szeretnek.
Villámgyors hamburgerhús
Egy hamburger húspogácsa elkészítése mindössze harminc másodpercet vesz igénybe. Ennek oka, hogy a gyártási folyamatban fűszerezték és elősütötték, majd lefagyasztották őket. A gyorsétterem nem véletlenül kapta ezt a nevet, hisz nem várhatunk fél órákat egy-egy hamburgerre. Az alkalmazottaknak gyorsan ki kell sütniük a húst, az előkészítés nélkül erre esélyük sem lenne.
Az ételeket úgy tervezik, hogy gyorsan együk meg őket
Az ételek úgy készülnek, hogy azokat ne kelljen sokat rágni, így gyorsan elfogyaszthatók. Te is tudod, hogy minél tovább rágódsz egy ételen, az annál taszítóbb lesz számodra, így biztosan nem fogsz többet kérni belőle. A gyorséttermek ételei azonban, szinte maguktól szétolvadnak a szádban.
Kutatások szerint a túlsúlyos emberek körülbelül tizenkét rágómozgást végeznek el, mielőtt lenyelik az ételt, ezzel szemben a vékony emberek tizenötöt rágnak rajta. Tehát, a “jól rágjuk meg az ételt” óva intés egyáltalán nem alaptalan.
Étvágygerjesztő színvilág
A kutatások alapján a piros és a sárga színek étvágygerjesztőek. A színek hatására akkor is éhesnek érezzük magunkat, amikor valójában nem is vagyunk azok. Az éttermek logói és kialakításai szintén nem véletlenek. A szakemberek szerint a ketchup és a mustár piros és sárga színvilága is ennek a tudatalatti vágynak a hátterében áll.
Vásárlásra ösztönzés
Az emberek körülbelül 85 százaléka jobban szeret rendelni, mint várni egy pincérre, aki kiszolgálja őt. A gyorséttermekben fontos a vevők és az alkalmazottak közti kommunikáció. A dolgozókat tanítják arra, hogy vendégeiket ösztönözzék a vásárlásra. A klasszikus visszakérdezés éppen ilyen: “Adhatok még valamit?” vagy “Desszertet vagy kávét a rendelés mellé?”.
Ezenkívül óva intik a dolgozókat a negatív szavak használatától, mint a nem vagy a nincs. Ennek hatása tudat alatt, pszichésen mutatható ki. Ugyan nem azonnal, de hosszú távon nagy hatással van a vásárlókra.
Közepes kóla, nagy rizikó
Az üdítők méretei nem deciliterben vannak meghatározva, hanem szavakkal. Így kicsi, közepes, nagy és extra nagy üdítőkből választhatunk. Természetesen ez is tudat alatt működik, hiszen ki kérne kicsit, ha nagyot is kaphat? Ez a trükk is ösztönzően hat a vevőkre. Sőt, ha az üdítő méretéről konkrétan nem esik szó, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a pénztáros a nagyobbat fogja eladni nekünk.
Továbbá, mindegy, hogy tél van vagy nyár, mindig elképesztő mennyiségű jeget kapunk az üdítős pohárba. Ez egy nagyon ravasz húzás, ugyanis ily módon az üdítők nem 0,4 és 0,6 literesek, hanem annál sokkal kevesebb üdítő van bennük.
Grill-illúzió
A húspogácsákon lévő grillnyomok nem a sütés közben kerülnek a húsra, hanem még a gyártási folyamat során, ahol az extra ízesítőket is hozzáadják. Ez teszi kívánatosabbá az ételt.
A salátáknál is trükköt alkalmaznak
Mint tudjuk, a saláták nagyon egészségesek, a gyorséttermekben azonban, ez nem feltétlenül igaz. Ugyanis, az ott kapható salátákat olyan szerekkel kezelik, mint a propilén-glikol, ami amellett, hogy ínycsiklandozóvá teszi azokat, de a zöldségek sokkal később kezdenek el fonnyadni tőle.
Ezek a szerek az egészségre nem ártalmasak, a saláták kalóriaszáma azonban, nem egyezik meg egy otthon elkészített salátáéval, hisz mi nem használunk fel hozzá egyéb szereket.
Megfontolt helyválasztás
A plázákban általában a gyorséttermek helye az alsó szinteken van. Természetesen, ez sem véletlenül van így. A kiáramló illatokat ugyanis, az egész plázában érezhetőek lesznek, ezáltal a felsőbb szinteken sétálók is megkívánják az ételt. Ez még abban az esetben is érvényesül, ha épp nem vagyunk éhesek.
Tojás, ami valójában nem is tojás
Az étteremláncok reggeli menüjében szinte kivétel nélkül találkozhatunk tojásos ételekkel. A tojás ugyan valódi tojás, ugyanakkor glicerint, dimetil-polistiloxánt, valamint egyéb ízfokozókat használnak az elkészítésükhöz. Vagyis, jobban tesszük, ha otthon készítünk magunknak rántottát, omlettet vagy tulajdonképpen a tojás bármely formáját.
Kerüljük az elviteles rendelést
A gyorséttermekben kapható ételeket szándékosan úgy alkotják meg, hogy az elkészítés után néhány perccel kifejtsék tökéletes ízvilágukat. A sokak által kedvelt sült krumpli például öt percig bírja, mielőtt szottyadni kezdene és veszítene az ízéből. A hamburger esetében pedig, ez az idő körülbelül húsz percre tehető. Ezen okok miatt tehát, jobban tesszük, ha helyben fogyasztjuk el az ételt, hiszen csak így élvezhetjük ki igazán az ízeket.
Természetesen ez is egy ravasz húzás, ugyanis, ha helyben fogyasztjuk el az ételt és még éhesek maradunk, akkor biztosan vásárolni fogunk egy újabb adag menüt, hamburgert, de az is előfordulhat, hogy a fűszeres ételek után egy kis desszertre fáj majd a fogunk.
A kóla nem az a kóla
A gyorséttermi kóla nem ugyanolyan, mint egy boltban vásárolt üvegben lévő. Az íze persze nagyon hasonló, de a különbség könnyedén észre vehető.
Az étteremláncok és az italgyártók szándékosan fejlesztettek ki olyan szirupokat és szörpöket, amik friss és kellemes hatást keltenek a vevőkben. A szénsav is kevesebb ezekben az üdítőkben, hiszen az éttermeknek nem érdeke buborékokkal feltölteni vendégeik gyomrát, inkább azt szeretnék, ha a hamburgerekkel és desszertekkel tömnék meg a hasukat.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
